Nyakas alján kicsi falu, hová olykor vissza-visszajárok,
Várnak rám a szép emlékek és a jó barátok.
Fehér házak, boros pincék, szerelmesen símuló leányok,
Messze, távol a falumtól, vágyakozva gondolok reátok.
Búcsú napján haza jöttem, boldogságtól repesett a lelkem.
A templomrom árnyékában várt rám szép szerelmem.
Elröppent az ifjúságunk, togyogunk, s a hajunk is megőszült,
Keserű múlt, vénült jelen, most egy pillanatra mind megszépült.