Henchidától, Bonchidáig rajtam cserzi a nyelvét a világ.
Irigylik, hogy vígan élek, így csinálnak örökké galibát.
Jó, hogy én azt nem bánom, nincs is abból nagy károm,
Míg elunja, míg kifárad, addig a sok kelepelő hadd járjon!
Henchidától, Bonchidáig súgnak-búgnak felőlem eleget.
Bólogatnak, mondogatnak, (az) egyik sajnál, a másik kinevet.
Nem veszem hát lelkemre, húzzad cigány kedvemre,
Henchidától, Bonchidáig, ha senki sem kelepelne, baj lenne!