Az élet megy tovább, meggyógyít az idő.
Majd megpróbálok nálad nélkül élni.
A csalódásért megvígasztal a jövő.
Ezt folytatni még nagy könnyelműség,
ne hidd, hogy a világ most összedől ezért.
Csak porszemek vagyunk a mindenségben.
Két porszemet szétkergetett az őszi szél,
ez történt velünk, hát tovább megyünk.
Lásd be, hogyha már elszakad a hegedű húrja,
így húzatni kár!
Elhervadt virágból bimbót hajtani újra
mondd, ki tudna már?
Az élet megy tovább, ügyünk oly semmiség,
csak két ember nem értette meg egymást.
A fájdalom neked mosoly, de bennem él,
mert szeretlek még, tán jobban, mint rég!
Lásd be, hogyha már elszakad a hegedű húrja,
így húzatni kár!
Elhervadt virágból bimbót hajtani újra
mondd, ki tudna már?
Az élet megy tovább, ügyünk oly semmiség,
csak két ember nem értette meg egymást.
A fájdalom neked mosoly, de bennem él,
mert szeretlek még, tán jobban, mint rég!