Van, hogy élek
nyitott szemmel
járom a várost, akkor
én is csak egy ember
ezen a földön,
a nagy világban
én is sorban álltam
egy életképes élethiányban
hozz új tavaszt
betonba fulladt őszi szellő
szemet ragaszt, hisz
nem a valóba,egy álomba kell ő
egy olyan helyre, amit
kitárt szemmel úgyse látok
az egész egy kósza gondolat
ami porba dönthet, egy egész világot
Van, hogy alszom
csukott szemmel
járom a felhőt, akkor
elmúltam mint ember
egy messzi földön,
egy más világban
én is sorban álltam
a csillagközi bárban
Adj egy társat,
szívfrissítő tavaszi szellő
ki mellém állhat
de nem az álomba, valóban kell ő
arra a helyre, amit
csukott szemmel szebbnek látok
végre jöjjön valaki, aki
nem dönti porba , az egész világom