Embertelen lelkek mennek a boltba
ahol szerelmet vesznek
Kertbe hajló almafák vennének
maguknak szerelem gyanánt foltot
Amely oly sokat mondott
a szakadt életről, lélekről
Éjfél van, repülj élet
szeress- hagyom, végre- kérlek
A hold vízében lubickol a nap
Lehozom neked a csillagokat
Álmaimban gyönyörű az élet
miért keresem az égi szépet?
A holdon jártam álmomban
Előtte piros űrhajókkal mászkáltam
be a mesebéli tájat
Ahol almák ették meg a fákat.
Gyere örülni az égbe velem
számomra csak egy van, a szerelem.
Kertjében szedtem a néma holdnak
pompás szépséges virágokat
hátha szebb lesz a holnap
a szerelem az életnek virágot dobott
szeress -hagyom végre-élet
soha ne érjen az álom véget!
refr.:Az idő gonosz, ezért nem vár rád
felhőbe épített homokvár
ként szalad szét az életed
ne várj az idő elveszít téged!