Régen vár egy álom,
most érzem megtalálom.
Egy új ösvényre lépek,
a messzeségbe nézek

Lesz egy kéz, mi megvéd,
ha új csapdába esnék.
A biztos úthoz érve,
egy dal szól: gyere már végre!

Bridge:

Tudd, hogy minden szép,
még ha nem is hitted rég.
Hív az élet, bármi érhet,
itt leszünk mi még.

Refrén:

Várj, ez most rólunk szól,
nem egy másik felvonás.
Tudom már, mit is álmodtál,
talán véget ér a láz.

Szállj, hogy ha menned kell,
jobb ha itt hagyod, mi bánt.
Szárnyak nélkül én csak várok rád,
de a szívem így se fáj, hisz újra megtalál.

Verse:

Mégis néha félek,
hogy elsodor az élet.
Te majd itt leszel, s megérted,
hogy egyszer visszatérek.

Bridge:

Tudd, hogy minden szép,
még ha nem is hitted rég.
Hív az élet, bármi érhet,
itt leszünk mi még.

Refrén:

Várj, ez most rólunk szól,
nem egy másik felvonás.
Tudom már, mit is álmodtál,
talán véget ér a láz.

Szállj, hogy ha menned kell,
jobb ha itt hagyod, mi bánt.
Szárnyak nélkül én csak várok rád,
de a szívem így se fáj, hisz újra megtalál.

Royal:

Ha majd csak egy fénykép bámul rád (majd bámul rád),
ha már csak egy dallam szól hozzád, ma már.
Pont az az érzés, egy emlék mi összeköt már,
Rólunk szól talán (Rólunk szól talán)

Solo

Refrén:
Várj, ez most rólunk szól,
nem egy másik felvonás.
Tudom már, mit is álmodtál,
talán véget ér a láz.
Várj, ez most rólunk szól,
nem egy másik felvonás.
Tudom már, mit is álmodtál,
talán véget ér a láz.

Várj, ez most rólunk szól!