Várom a percet, hogy mikor múlik el.
Várom a napot, de sosem jön el.
Eltévedt évek, fakók a napok már rég,
Csak néhány gyűrött fényképen kék már az ég!
Várj! Én honnan tudhatnám!?
Szólj már! Mondd, mi várhat még rám!?
A kezed nyújtsd! Még elérhetném tán!
A tüzet gyújtsd! Hadd világítson rám!
Nem az a fontos, hogy meddig nézel!
A lényeg annyi csupán, hogy mennyit látsz!
És én küzdhetek kézzel-lábbal, foggal-körömmel,
Ha te mindig az utamba állsz!
(4x) Várj! Én honnan tudhatnám!?
Szólj már! Mondd, mi várhat még rám!?
A kezed nyújtsd! Még elérhetném tán!
A tüzet gyújtsd! Hadd világítson rám!