A hóbo-
hóbo-
hóbohóc
meghógo-
hógo-
hógolyóz.
Hé embe-
embe-
emberek!
Nézzétek,
hóba
hempereg!
Megbokszol, mint egy
jóbarát,
s a hóba
hóba
hóba ránt.
Fölkelnék s újra
hóba húz,
arcomba szúr a
hóbajusz,
a hószakáll nyakamba mász,
csiklandoz, összezúzmaráz.
Oly szerte-
szerte-
szertelen.
Goromba, mint egy
lópokróc…
És mégis kedves, jó bohóc:
a hóbo-
hóbo-
hóbohóc.
Az leszek én is! Elmegyek
tél cirkuszába hóbohócnak,
s meghógo-
hógo-
hógolyózlak
fehér kedvemben tégedet!