Végigmentem a tárkányi sej, haj, főutcán,
Betekintettem a babám ablakán.
Éppen akkor vetette meg paplanos ágyát,
Rozmaringgal söpörte ki pingált szobáját.
Barna kislány bele-belenéz a tükörbe:
Édesanyám, jól vagyok-e kifestve?
Jól vagy, lányom, nem látszik meg rajtad a szeplő,
Már minálunk te leszel a bálban az első.
Egy tányéron kilenc alma, sej, haj, de piros,
A legénynek lányhoz járni nem tilos.
Hogyha tilos, még akkor is, sej, haj, eljárna,
Míg egy igazi szeretőre, sej, haj, találna!