Áll a bál a nagy kocsmában,
Szól a nóta egyfolytában,
Legény húzatja, leány hallgatja,
Parádés csárdást húz a banda.
Pohár cseng össze, színültig töltve,
Elszállt a bánat szívünkben örökre.
A cimbalom húrja szakad,
A klarinét ketté hasad,
A nagybőgő nagyot roppan,
Majd szétrobban.
Táncot járunk, csárdást járunk,
Járja vélünk táncos párunk.
Az egyik perdül, a másik fordul,
A széles jókedv majd kicsordul.
Amíg a húrból, cigányból telik,
A csárdást járjuk világos reggelig.