Temiattad rég
Dés László
Temiattad rég
Férfi:
Temiattad rég, a tekintetem olyan lett,
Hogy mindenki bámult rám.
Bolondok, rendőrök jöttek oda hozzám rég,
És mindegyik faggatott:
"Mondd meg srác, hogy honnan jössz és hova mész?
A szemedből kikönyököl a veszély"
Temiattad rég meghibbant az a srác,
Az a naiv diák.
NÅ‘:
Figyelj csak, ez van, a gyerekek,
Van három remek fiam.
A legkisebb a leckéjénél ül,
És engem vár, ég veled.
Férfi:
Találgattam én, vajon most merre jársz,
Téged kerestelek.
Megyek, csak megyek, megyek az ösztönöm után,
És látom, hogy szembe jössz.
NÅ‘:
Ez rég volt, rég, azok a régi idők,
Te semmit sem változtál.
De tudod e azt, megmondjam mi lenne a szép?
Ha most búcsút vennénk.
Refrén:
Az élet egyre könnyedebb,
És elviselhetetlenebb.
Mert megszokjuk a tényeket,
És elviselni jól lehet.
Mit megszab már egy ügymenet,
Az életem, s az életed.
Már tény, hogy régen nem vagy,
Tőlem elmentél.
Férfi:
Ne nyissunk vitát, ez nem történt véletlenül,
Hogy szembe jössz épp velem.
Ez bizonyÃtja azt, hogy te is gondolsz rám,
Mindig csak rám és rám.
NÅ‘:
Tudod mit, tudd meg, neked a jó,
Ha ez az életed,
Neked ez Ãgy könnyű, éld az emlékemet,
Ha ez jó neked.
Refrén:
Az élet egyre könnyedebb,
És elviselhetetlenebb.
Mert megszokjuk a tényeket,
És elviselni jól lehet.
Mit megszab már egy ügymenet,
Az életem, s az életed.
Már tény, hogy régen nem vagy,
Tőlem elmentél.
Próza:
Nő: Neked sokkal könnyebb. Nincsenek gyerekeid.
Ffi: De, már érettségiztek. Kettő.
Nö: Akkor kereshetsz engem az utcán, de én már nem akarok több bajt.
Nagyon megváltoztam?
Ffi: Egy kicsit.
Nő: Ezt csak úgy mondod. Te viszont jól tartod magad. Mi a foglalkozásod?
Ffi: Te vagy az.
Nő: Nem. Nem lehetsz ilyen! Ez szemétség.
Ffi: Jó, ha nem akarod elhinni!
Nő: Tudod mit? Elhiszem. És akkor mi van?
Ffi: Ne menj most haza.
Nő: És?
Ffi: Tudok egy jó kis helyet.
NÅ‘: Olyan hely nincsen.
Ffi: De van. Gyere, megmutatom.
Nő: És?
Ffi: Mit és?
Nő: És ott mi lesz?
Ffi: Ne félj, nem fog fájni.
Nő: De, de. Fájni fog.
Ffi: Ugyan már.
Ének:
Nő: Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem viszel el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem hiszem el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem viszel el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem hiszem el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
(Na)Ne beszélj!
Ffi: Ha nem elég, ha neked nem elég.
Férfi:
Temiattad rég, a tekintetem olyan lett,
Hogy mindenki bámult rám.
Bolondok, rendőrök jöttek oda hozzám rég,
És mindegyik faggatott:
"Mondd meg srác, hogy honnan jössz és hova mész?
A szemedből kikönyököl a veszély"
Temiattad rég meghibbant az a srác,
Az a naiv diák.
NÅ‘:
Figyelj csak, ez van, a gyerekek,
Van három remek fiam.
A legkisebb a leckéjénél ül,
És engem vár, ég veled.
Férfi:
Találgattam én, vajon most merre jársz,
Téged kerestelek.
Megyek, csak megyek, megyek az ösztönöm után,
És látom, hogy szembe jössz.
NÅ‘:
Ez rég volt, rég, azok a régi idők,
Te semmit sem változtál.
De tudod e azt, megmondjam mi lenne a szép?
Ha most búcsút vennénk.
Refrén:
Az élet egyre könnyedebb,
És elviselhetetlenebb.
Mert megszokjuk a tényeket,
És elviselni jól lehet.
Mit megszab már egy ügymenet,
Az életem, s az életed.
Már tény, hogy régen nem vagy,
Tőlem elmentél.
Férfi:
Ne nyissunk vitát, ez nem történt véletlenül,
Hogy szembe jössz épp velem.
Ez bizonyÃtja azt, hogy te is gondolsz rám,
Mindig csak rám és rám.
NÅ‘:
Tudod mit, tudd meg, neked a jó,
Ha ez az életed,
Neked ez Ãgy könnyű, éld az emlékemet,
Ha ez jó neked.
Refrén:
Az élet egyre könnyedebb,
És elviselhetetlenebb.
Mert megszokjuk a tényeket,
És elviselni jól lehet.
Mit megszab már egy ügymenet,
Az életem, s az életed.
Már tény, hogy régen nem vagy,
Tőlem elmentél.
Próza:
Nő: Neked sokkal könnyebb. Nincsenek gyerekeid.
Ffi: De, már érettségiztek. Kettő.
Nö: Akkor kereshetsz engem az utcán, de én már nem akarok több bajt.
Nagyon megváltoztam?
Ffi: Egy kicsit.
Nő: Ezt csak úgy mondod. Te viszont jól tartod magad. Mi a foglalkozásod?
Ffi: Te vagy az.
Nő: Nem. Nem lehetsz ilyen! Ez szemétség.
Ffi: Jó, ha nem akarod elhinni!
Nő: Tudod mit? Elhiszem. És akkor mi van?
Ffi: Ne menj most haza.
Nő: És?
Ffi: Tudok egy jó kis helyet.
NÅ‘: Olyan hely nincsen.
Ffi: De van. Gyere, megmutatom.
Nő: És?
Ffi: Mit és?
Nő: És ott mi lesz?
Ffi: Ne félj, nem fog fájni.
Nő: De, de. Fájni fog.
Ffi: Ugyan már.
Ének:
Nő: Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem viszel el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem hiszem el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem viszel el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
Ne beszélj, nem hiszem el.
Na ne mondd! Nincs jó hely.
(Na)Ne beszélj!
Ffi: Ha nem elég, ha neked nem elég.
előadó:
Dés László
album cÃme: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Dés László
szövegÃró: Bereményi Géza
stÃlus: keressük!
cÃmkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5196
album cÃme: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Dés László
szövegÃró: Bereményi Géza
stÃlus: keressük!
cÃmkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5196
kapcsolódó videók
