A régi nyár már elmúlt, de a szívem őrzi még,
a parton ültünk, úgy éreztük minden a miénk.
Fülledt éjszakákon gyengéden átkaroltál,
elhittem hogy mindig így lesz, örökké tart a nyár.
Hófehér angyal, oly sokat sírtam érted,
sokat bántottál, de mégis téged szeretlek.
Hófehér angyal, a szívem mindig visszavár,
rólad álmodom én minden magányos éjszakán.
Borús felhők jöttek, hogy minket elszakítsanak,
magányos éjszakán, csak az emlékek maradtak.
Nem figyeltél rám, nem szorítottad kezemet,
nem láttad, hogy mennyi könnycsepp hullott te érted.
Hófehér angyal, oly sokat sírtam érted,
sokat bántottál, de mégis téged szeretlek.
Hófehér angyal, a szívem mindig visszavár,
rólad álmodom én minden magányos éjszakán.