Ne félj!
Bár mély a folyó,
amelyhez érkeztél.
Ne félj!
Ha nincs ki a búcsú hídján vár,
s átkísér.
Én vigyáznék Rád,
De varázsszót nem tudok,
Csak találgatok.
S a tündérvilág,
Mint gyémánt a homlokodon,
Ott ragyog a távolodó partokon.
Ne félj!
A megzavart világ
Már átlép minden csodát.
Ne félj!
A sóvár senkik hívnak tovább.
Elküldted már
Az első lépted angyalát,
S nem vigyáz Rád.
Felnőtt útjaink
már nem vezetnek csillagokba,
Felnőtt éjeink
már nem repülnek álmainkba,
Felnőtt hangjaink
már nem simulnak dallamokba,
Felnőtt életünkben
nem találunk szárnyainkra.
Mégse félj! Mégse félj! Mégse félj!
Én vigyázok Rád!
Én vigyázok Rád!