Verse 1:
Az első pillantás, az első apró csók,
Forró éjszakán a Hold fényében sétáltunk.
Annyi boldog pillanat, hogyan is felejteném,
Az évek múlásával is, csak annyit kérek én:
Refrén:
Mindig úgy égjen az a láng, ahogy égett az elején,
Együtt gyújtottuk, együtt őrizzük,
amikor leszáll a fekete éj.
Mindig úgy égjen az a láng, ahogy égett az elején,
Annyi szép dolog vár még ránk
Szerelmünk végtelen tengerén.
Verse 2:
Az idő megfakította a régi képeket,
De bármi jön, már tudom: mindig itt leszek Veled.
Annyi boldog pillanat, hogyan is felejteném,
A szívem Neked adom, cserébe annyit kérek én:
Refrén:
Mindig úgy égjen... végtelen tengerén. 2X
Úgy égjen... végtelen tengerén.