Verse 1:
Boldog a szívem, ha rád gondolok,
ha indulok hozzád, kísérnek a csillagok.
Ha rám nevetsz, én együtt nevetek veled,
ha sírni látlak, nekem is könnyes lesz a szemem.
Refrén:
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
akiért élni érdemes.
Csak terád vágyom én, ha jön az éj,
lehunyom a szemem.
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
soha ne felejtsd.
Suttogd, hogy érzed még,
kérlek, ne szakítsd szét ezt a gyönyörű szerelmet.
Verse 2:
Hol lehetsz, most éppen merre jársz?
Úgy kérem a jó Istent, vigyázzon rád.
Úgy féltelek, úgy óvlak,
de ha távol vagy, én nem láthatlak.
Ha távol vagy, én nem foghatom kezed.
Refrén:
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
akiért élni érdemes.
Csak terád vágyom én, ha jön az éj,
lehunyom a szemem.
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
soha ne felejtsd.
Suttogd, hogy érzed még,
kérlek, ne szakítsd szét ezt a gyönyörű szerelmet.