Az álmokból jöttem, hogy elmondjam, láttam, láttam, mit senki más még.
Szívemben érzem, belülről vérzem, vérzem az igazságért.
Láttam fekete felhőket, széttépett embert az árok szélén
Láttam torz lelkű vadakat futni gyáva életükért, de ez most más
Álltam az erdőben, százak mellettem, és végre megértették,
Hogy csak annyi az élet, amennyinek nézed, így hatalmuk alkonyba ért,
Mert ez most másról szól. Rólunk, rólatok, múltról, jelenről,
útjainkról, kegyetlen harcokról.
Rég itt vagyunk már, rég elfajzott táj, ahonnan téged az álmokba hívlak.
Így indulunk innen, hisz vérünk még hajt, vágyaink az egekbe nyúlnak.
Túl régóta tart már ez a harc, de a célnál vár ránk egy új nap,
És ha mögöttünk van már a híd, szárnyunk a magasba hív.
Az álmokból jöttem, hogy elmondjam, láttam, láttam, mit senki más még.
Szívemben érzem, belülről vérzem, vérzem az igazságért.
Álltam az erdőben, százak mellettem, és végre megértették,
Hogy csak annyi az élet, amennyinek nézed, így hatalmuk alkonyba ért,
Mert ez most másról szól. Rólunk, rólatok, múltról, jelenről,
útjainkról, kegyetlen harcokról.
Rég itt vagyunk már, rég elfajzott táj, ahonnan téged az álmokba hívlak.
Így indulunk innen, hisz vérünk még hajt, vágyaink az egekbe nyúlnak.
Túl régóta tart már ez a harc, de a célnál vár ránk egy új nap,
És ha mögöttünk van már a híd, szárnyunk a magasba hív.