Néhány arc a múltadból, mit kiszednél örökre.
Akik mellett nem vágytál másra, csak egy kis örömre.
Ne engedd, hogy megmérgezzék az elméd a jelenben.
Fogd meg a kezem, és elküldjük együtt őket Jemenbe.
Ők most már ott vannak, és nem indul gép vissza.
Nézz előre, és lépj kettőt, majd várj!
Refrén:
Ez a dal most épp csak egy lányról szól,
Arról a lányról, aki épp rád gondol.
Ha nem hinnéd, hogy van, aki csak rád vár,
Hunyd le a szemed, gondolj rá és megtalál!
Ha előre nézel, léphetsz még egyet az úton,
Ha szeretnéd, a múlt redőnyét én majd lehúzom.
Visszatérve az érzelmekhez én csak annyit mondok,
Ha valaki kell, majd szárnyam nő és minden falat lebontok.
Húzd fel a cipőd, s fuss, valaki tárt karokkal vár rád,
De kösd be jól, nehogy elbukjál!
Refrén:
Ez a dal most épp csak egy lányról szól,
Arról a lányról, aki épp rád gondol.
Ha nem hinnéd, hogy van, aki csak rád vár,
Hunyd le a szemed, gondolj rá és megtalál!
Élvezzétek egymást, persze csak zárt ajtók mögött!
Egymáséi vagytok és így az ász.
A többiek meg ottmaradtak Jemenben,
Istenem, most mitévő legyek én?
Refrén (2×):
Ez a dal most épp csak egy lányról szól,
Arról a lányról, aki épp rád gondol.
Ha nem hinnéd, hogy van, aki csak rád vár,
Hunyd le a szemed, gondolj rá és megtalál!
Ez a dal most épp csak egy lányról szól,
Arról a lányról, aki épp rád gondol.
Ha nem hinnéd, hogy van, aki csak rád vár,
Hunyd le a szemed, gondolj rá és megtalál!