Verse1:
Ígérted százszor, hogy ennyi szép csodát szem nem látott még,
de sajnos a másnap mindig minden álmot darabokra tépett szét.
Én mégis hittem a szerencse úgyis megtalál,
és annyi év után majd mellém áll.
Refr1:
Nem számít már, hogy mi volt a múlt.
Hidd el, hogy mindig van kiút.
Most végre szárnyalok a zenében,
a szinpad vár ezer színű fénnyel.
Nem számít más, csak állj mellém.
Tudod ez többet érhet mindennél,
és ha elalszanak a fények, úgyis láss,
mert ez a fontos nem a csillogás
Verse2:
Ígérted százszor, annyi szép csodát mit szem nem látott még,
de sajnos a másnap mindig minden álmot darabokra tépett szét.
Én mégis hittem a szerencse úgyis megtalál,
és annyi év után majd mellém áll.
Refr2:
Nem számít már, hogy mi volt a múlt.
Hidd el, hogy mindig van kiút.
Most végre szárnyalok a zenében,
a szinpad vár ezer színű fénnyel.
Nem számít más, csak állj mellém.
Tudod ez többet érhet mindennél,
és ha elalszanak a fények, úgyis láss,
hisz tudod.
Refr2
Refr1