Nagyon más az a perc, mi rólunk szól,
ha a színpadon fenn állunk, érzést szül egy hangból.
Nagyon mély az a csend mi bennünk él még,
mikor újra kezdünk minden dalt.
Körbezár, és messze száll a szívem titkos ablakán,
de tudnod kell, miért jó.
Ref:
Mert én így köszönöm, hogy te minden fontos pillanatban
bánatom s örömöm velem élted együtt.
A gyermekek tudták, mi csak álmot szőttünk, nézd lehet boldog így család.
Láttam egy csodát, köszönöm mit kaptam én.
Úgy-e már soha nem szökünk a mából,
mikor égre festve ránk köszönt egy új tájról,
Ahol már nekünk nem kell most a térkép,
az iránytűnk jobb úton jár.
Egymás nélkül mit sem ér, mit szívem lassan mind elél,
de tudnod kell, miért jó.
Refr.
Gyermekeink akik csillogó szemekkel látták álmunk zálogát,
Értem a csillagok közt mégis hogy tudták, miért jó.
Refr.