Bajnok vagyok én is, csak én a rossz irányba győztem
A világvége háborúban a jó szívemmel öltem
Reggeltől estig egy francia tévén vetítették a képem
Könnyes szemmel ettem a lángost az eltérített gépen.
Hegymászó vagyok én is, csak én rossz irányba léptem.
Egy tök jó falut találtam ám, most ott élek a mélyben.
Az adóhivatal rám találna, vagy érdeklődne értem
Mondjátok, hogy halott voltam, és a halált túléltem.
Néhány ember átlátszó akar lenni.
Ablak, tévé vagy éppen muskátli
Mögött könyöklő öregasszony
Mindegy, csak a külvilágra nyisson.
Szomorú vagyok én is, csak én megtanultam félni
Szörnyet, sárkányt, kiskirálylányt késsel-villával enni.
Meseországban jártam a héten, egy lakótelep mása
Onnan a képek, csak a festőnek most elfogyott a vászna.
Disznót vágok én is, csak én pont nem szeretem a hurkát
Egy német állatvédő osztag mégis rám gyújtotta az ólját.
Ha nézed a tévét fél nyolc körül most rólam szólnak a hírek
Ami utána jön, én attól inkább, és nem a haláltól félek.
Munkás vagyok én is, tönkreteszem a gépet
A hajnali rakéták tüzénél álmodtam egy szépet.
Arról szólt, hogy utas vagyok egy expresszvonat végén
És jegy nélkül ülök némán csendben a szív alakú vécén