Mit mondjak, barátom, csodás a lány,
Nem látsz a világon ilyet talán,
Forrongott Siófok, úgy csodálta őt,
Tört szívek hevertek csepp cipők előtt,
Míg vonultak ők…csak együtt.
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya,
Mily gyönyörű kép.
Egyik nap kilestem…magányosan…
Rátörtem: Imádlak halálosan!
Megdöbbent szemében kis reménysugár,
De sajnos felénk jött a papája már!
Ah, micsoda kár! És elment.
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya,
Mily gyönyörű kép.
Fess fickó nyakába borult a lány,
„-Hé, kislány, ki volt ez?” „Papám csupán!”
„-Hát akkor a másik, az kid volt Neked?”
„-Ó, őbenne megismerted a férjemet!”
Jópofa gyerek…! Ki hinné.
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya,
Mily gyönyörű kép.
Pásztázom naponta uccák sorát,
Több ízben találok ilyen csodát,
Pálcát nem török rajta morálisan,
De mondjuk, hozzáfűznék globálisan
Egy gyönyörű dalt, csak azt, hogy
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya
A papa meg a lánya,
Mily gyönyörű kép.