A pesti nőről dalocskát
Írtak ezerszámra
Hogy milyen szép és drága
Pesti nőkről dalolnak
És senki meg nem érti
Mért maradt ki a dalokból
Pont a pesti férfi
A kedves pesti férfi…
A pesti férfi hódító
A pesti férfi bolondító
A pesti férfi bölcs és jó
Nincs is hozzá hasonló,
Nincs a földön hasonló.
A pesti férfi nyáron hűt,
A pesti férfi télen fűt,
Megfogja ő a cérnát, tűt,
És hogy az „édest” kímélje
Sorban áll a Közértbe’.
Olyan hű, akár egy szelindek
És az a méltóságos tekintet
Legyen egy százas csak a zsebében
Annyi vidámság van a szemében.
A pesti férfi csuda csinos
A pesti férfi akaratos
A pesti férfi mámorító
És végül még az utószó…
Férfinak se utolsó…!