Ó, a Rómeó, ma már nem divat,
Júliát sem őrzi már hét lakat.
Ma már a szerelem nem okoz tragédiát,
És így tehát:
Belehalok én, ha nem lesz maga az enyém,
Ez a szerelem a végzetem.
Belehalok én… így szól a század elején.
Lány és a legény szerelmesen.
Ma már az embereknek többet ér az ÉLET!
És én megesküszöm, hogy nem halok meg ÉRTED!
Viszont…veled maradok akár egy életen is át.
S így lesz a miénk a BOLDOGSÁG!