Csak úgy játszottál te vélem,
Mint macska az egérrel.
Lásd be, hogy ez nem volt szép,
Talán jól tennéd, ha kicsit szégyellnéd.
Ha csak ennyire szerettél,
Mért is hitegettél.
Most se látom értelmét,
Mivel nincs másképp, mire várjak még.
Persze van az úgy, hogy a valóság
Feldúl egy szép elképzelést.
De ne haragudj, minek engedted idáig
Ezt a tévedést.
Most, hogy véget ért a játszma,
Utoljára látsz ma,
Nem zavarlak többé már.
Szívem, bárhogy fáj.
Ez a bánat majd elszáll,
Ha az igazi szerelem végre
Hozzám talál.
Vígan áll a bál, kedves zene száll,
Boldog párok közt táncolunk,
Összenéz szemünk, furcsán nevetünk,
Ki gondolná, hogy most búcsúzunk.