Kinyitottam ma reggel az ablakom.
Odakünn búcsúzott vén „Télapó”!
Álmos kedvvel nyújtózkodtak már a fák,
Megrázták águkat s lehullt a hó.
S a túlsó sarkon vidáman, könnyű ruhában,
Szellő hátán a „Tavasz” lovagolt!
A „Tél” már csomagolt!
S batyujával bandukolt az úton.
Itt van az első hóvirág!
Kidugja kis fejét a hó alól!
Édes hóvirág!
Az első tavaszi dal róla szól!
Az első napsugarak tüzelnek hévvel,
S én újra fiatalabb lettem egy évvel!
Nézz rám s örülj velem,
Mert én a „Tavaszt” hirdetem!
Kiveszem a szekrényből tavaszi ruhám,
S megnézem a hőmérőt.
Tizenkilenc fokot mutat, kedvem mégis forr,
Hisz uzsonnára várom őt!