Hófödte utakon baktat a fogatom,
messze van ide a párom.
Prüszköl a póniló, orrába csap a hó,
nem baj, kiheveri nyáron.
Menj kicsit sebesebben, öregem, kérlek,
mert így én oda sosem érek.
Téged az istállóban megvár a széna,
de én már nem kapok ebédet.
Nyögnek a kerekek, most jön a meredek.
Szedd hát szaporán a lábad!
Látszik a falu már, ott a kis kapunál
engem esküvőre várnak.
Pajtás, lásd be azt, hogy férj leszek én,
mégse illik megállni az út közepén.
Olyan búsan lógatod az orrodat, mintha
te mennél az esküvőre, nem pedig én.
Menj kicsit sebesebben, öregem, kérlek,
mert így én oda sosem érek.
Téged az istállóban megvár a széna,
de én már nem kapok ebédet.
Látszik a falu már, ott a kis kapunál
engem esküvőre várnak.
Pajtás, lásd be azt, hogy férj leszek én,
mégse illik megállni az út közepén.
Olyan búsan lógatod az orrodat, mintha
te mennél az esküvőre, nem pedig én.