Tegnap, hogy az utcán bandukoltam,
Önkritikus hangulatban voltam:
Rádöbbentem ennyi év után,
Hogy mi az én legnagyobb hibám.
Te vagy az én legnagyobb hibám!
Van emiatt, jaj, de sok vitám!
Annyiszor mondják: minek is tűröm el?!
Te vagy a vég és a végtelen!
Kicsi a tét...épp az életem! -
Magam is mondom: valamit tenni kell!
A csókot követi a veszekedés, mint a nappalt az éj.
Mégse jut eszedbe soha neked, hogy esetleg mással élj!
Te vagy az én legnagyobb bajom,
Te vagy az én boldog bánatom!
Számolj a ténnyel: sohase hagylak el!
A csókot követi a veszekedés, mint a nappalt az éj,
Mégse jut eszedbe soha neked, hogy esetleg mással élj!
Te vagy az én legnagyobb bajom,
Te vagy az én boldog bánatom!
Számolj a ténnyel: sohase hagylak el!
Számolj a ténnyel, sohase hagylak el!