Felhúztad este az órát csengeni,
Szíved tárt határ, mint a schengeni.
Reccsen alattad a plüsskanapé,
Léptek szólnak, új munkanapé.
Szellő himbál a fejen egy bojtot,
A gyerkőc arcán szeretetbojkott.
Tulajdonosa két kicsi kar,
Tőled egy százast még kicsikar.
A sofőr sercint, kiköpött apja,
Oly régen volt már pihenő napja.
A fiatalok, akik lent kóláznak,
Testüket adták a tetkóláznak.
És software által gyártva a farsang
A süket is hallja, hogy mindez fals hang.
Kéne már az az egy, az eredeti
Ki a sárkányt, legyőzi, és nem eregeti.
A világ egy tegnapi újság már,
Ahol mindent olvastál.
Lásd a más ugyanolyanságát,
Az unalom tantárgyát,
Ezt a kiürült bankkártyát!
Mert hol is a kincsed?
Lepereg minden, lásd át a múlását,
Halld a szív hívását!
A szériasztár szíve vadász, les,
Arcot cserél, mert most adás lesz.
A képernyő előtt a tévelygők,
Már dőlnek az ürített tégelytől,
Mert a család modell itt, a modellcsalád.
Vonzónak látszik, de szuper galád,
És zümmögnek halkan a fridzsiderek,
És túlsírja néha a kicsi gyerek.
Lelkeket szippant be ezer vákuum,
Kívül meg épül a rezervátum.
Benne sok bácsi, sok régi néni
Elfelejtve, mint a Frédi Béni.
Gomolyog a műsor, nagyon furcsa
Komoly oka van, a haszon kulcsa
És hol az eredeti, ami nem egy csel,
Amit csak úgy bevet egy menedzser.
A világ egy tegnapi újság már,
Ahol mindent olvastál.
Lásd a más ugyanolyanságát,
Az unalom tantárgyát,
Ezt a kiürült bankkártyát!
Mert hol is a kincsed?
Lepereg minden, lásd át a múlását,
Halld a szív hívását!