Se A pünkösdi rózsa
Kihajlott az útra,
S mind azt rikojtojza,
Szakajszanak róla.
S Én es szakasztanék,
Ha jóra találnék,
Vagy jóra, vagy rosszra,
Vagy hótig bánatra.
Adná Isten jóra,
Ne fordissa rosszra,
Ne fordissa rosszra,
Vaj hótig bánatra.
„Merre mensz, édesem,
Hova mensz, édesem,
Víz alámentjire,
Szélnek feljöttjire?
Víz alámentjire,
Szélnek feljöttjire,
Ne menj el, édesem,
Ne hagyj el ingemet!
Fúvadoz e szellő,
Azt sem tudom, merről,
Alul e vaj felül,
Vaj édesem felől.
Fúdd el jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát,
Hosszú útnak porát
S ez én lelkem búját!
Fúdd el, szél erőbe
Lodzás közepibe,
Fúdd bé édesemnek
Meleg kebelibe!