Otthon vagyunk a kultúránkban mi, magyarok
tovább
Hét élet
Des
Persze hogy én ki más lenne az áldozat
a könnycseppek hamar feltöltik az árkokat
Álmokat kergetek bolyongok a sötétben
Nem hiszek senkiben egyedül a kötélben
Csak egy életem van meg pár koszos dallam
Hidd el amit látsz,vagy megsúgom majd halkan
Én bízom a vakba belém lát és érez
ha valamit nem értene a szívével kérdez
Mert egy az élet... egy a szív és a szerelem
Baleset volt minden a megbocsátást keresem
Oldozz fel uram kérlek nem tudok így élni
A nap minden percében rettegve félni
Nem akarok többé,vegyed le a láncot
Ígérem sima lesz minden eltüntetem a ráncot
Táncolnak a fák és sírnak a virágok
Az éjszakából nappal lett ilyet ki látott?
Élnék tovább boldogan de szerintem így nem megy
Lennék én is lélek ki a felhők fölé felmegy
Kezet fogok magammal eltűnt a két véglet
színes álmok közül rám köszön a hét élet
Elpusztítottam a világomat hét másodperc alatt
fel sem fogtam az értékét olyan hamar elszaladt
Egy villanás volt az egész most már hiába bánom
egy szempillantás alatt szerte foszlott az álmom
Várom a napot...mikor újra kisüt a nap
megint boldog lehetek és látni fog a vak
A szívemet oda adom akiben dobogni szeretnék
mindig itt lesz velem, vele bárhova el mehetnék
Az én létemnek vége ,két emberben élek tovább
katasztrófák után nincsenek már csodák
Most már látom a világot a felhők közül intek
Színt adtam egy látásnak és dobbanást egy szívnek
a könnycseppek hamar feltöltik az árkokat
Álmokat kergetek bolyongok a sötétben
Nem hiszek senkiben egyedül a kötélben
Csak egy életem van meg pár koszos dallam
Hidd el amit látsz,vagy megsúgom majd halkan
Én bízom a vakba belém lát és érez
ha valamit nem értene a szívével kérdez
Mert egy az élet... egy a szív és a szerelem
Baleset volt minden a megbocsátást keresem
Oldozz fel uram kérlek nem tudok így élni
A nap minden percében rettegve félni
Nem akarok többé,vegyed le a láncot
Ígérem sima lesz minden eltüntetem a ráncot
Táncolnak a fák és sírnak a virágok
Az éjszakából nappal lett ilyet ki látott?
Élnék tovább boldogan de szerintem így nem megy
Lennék én is lélek ki a felhők fölé felmegy
Kezet fogok magammal eltűnt a két véglet
színes álmok közül rám köszön a hét élet
Elpusztítottam a világomat hét másodperc alatt
fel sem fogtam az értékét olyan hamar elszaladt
Egy villanás volt az egész most már hiába bánom
egy szempillantás alatt szerte foszlott az álmom
Várom a napot...mikor újra kisüt a nap
megint boldog lehetek és látni fog a vak
A szívemet oda adom akiben dobogni szeretnék
mindig itt lesz velem, vele bárhova el mehetnék
Az én létemnek vége ,két emberben élek tovább
katasztrófák után nincsenek már csodák
Most már látom a világot a felhők közül intek
Színt adtam egy látásnak és dobbanást egy szívnek
kapcsolódó videók
keressük!
