Fent mennyi fény volt és mennyi láng.
Ott fent odagyűlt még körém a világ.
A színpadon minden oly hazug szép,s nem tudom mi igaz,s mi a kép.
Fent véget ért az előadás,itt lent csak a csend van,s már semmi más.A színpadon kihunyt ,alszik a fény,s álmodik olyan álmot mint én.
REF:A színpad rég elhangzott dalt idéz,s a csendben szívem veri ütemét.A színpad így éjszaka életre kél csacsog,lobog nevet mesél ha akarod.
Ott fent mennyi fény volt és mennyi láz,itt lent sötét utcákat őriz sok ház.
A lépteim visznek egyre feléd,míg ránk borul a függöny az éj.
REF:A színpad rég elhangzott dalt idéz,s a csendben szíved veri ütemét.
A színpad így bennem is életre kél csacsog,lobog nevet mesél mert akarom.
A színpad rég elhangzott dalt idéz,s a csendben szívünk veri ütemét.A színpad mint álom most életre kél és ide ér ,így rólunk mesél igaz szép mesét.