Ülök a bárpult előtt
Várom a megfelelőt
Kicsit bágyadtan, kicsit hajlottan
Ma már minden dumát hallottam
Nyoma sincs a lendületnek
Csalnak, mert nem születtek
Sem erősnek, sem nagynak
De kiszállni sosem hagynak
Van úgy, hogy nem éri meg emlékezni
Hát felejtek, hogy ne fájjon
És meglepetés lesz minden nap
Milyen jó is itt a világon
Refrén: Vidám leszek, máshogy nem lehet
Hé, hé! Idenézzetek, emberek!
Bolond, mert nincs mit vesztenem
És holnap újra kezdhetem
Azt hittem: törhetetlen
De kicsit tönkretettem
Egy szívnek néha túl sok
Amit ti szerelemnek hívtok
Mi lehet, ami mégsem
Enged innen?
Ha résen
Lettem volna, már lépek
A percet szórni vétek
Van úgy, hogy...