Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra
tovább
Érjük el
Már nem érzem a bőrömön,
Hogy a saját létem a börtönöm,
Az élet bármennyire is fájt,
Már én diktálom a szabályt...
Elviseltem ezer kínt,
Túl sokat láttam a fekete színt,
Ideje változtatni már,
Elértem, hogy végre nincs határ...
Társam lett a nappal s az éj,
Nincsen semmi, amitől félj,
A Szökevény egyre feljebb száll,
Nincs senki már, aki elénk áll...
Refrén:
Ébredj fel!
Indulni kell!
A csúcsig fel... fel... fel...
Érjük el!
Rég ledobtuk a láncaink,
S bár lassan gyűlnek a ráncaink,
Mindenki érzi, ha minket lát,
A falakat könnyen törjük át...
Refrén
Már nem érzem a bőrömön,
Hogy a saját létem a börtönöm,
A Szökevény egyre feljebb száll,
Nincs senki már, aki elénk áll...
Refrén
Hogy a saját létem a börtönöm,
Az élet bármennyire is fájt,
Már én diktálom a szabályt...
Elviseltem ezer kínt,
Túl sokat láttam a fekete színt,
Ideje változtatni már,
Elértem, hogy végre nincs határ...
Társam lett a nappal s az éj,
Nincsen semmi, amitől félj,
A Szökevény egyre feljebb száll,
Nincs senki már, aki elénk áll...
Refrén:
Ébredj fel!
Indulni kell!
A csúcsig fel... fel... fel...
Érjük el!
Rég ledobtuk a láncaink,
S bár lassan gyűlnek a ráncaink,
Mindenki érzi, ha minket lát,
A falakat könnyen törjük át...
Refrén
Már nem érzem a bőrömön,
Hogy a saját létem a börtönöm,
A Szökevény egyre feljebb száll,
Nincs senki már, aki elénk áll...
Refrén
kapcsolódó videók
keressük!
