Ó Uram
Tkyd
Ó Uram, kérlek adj még egy kis levegőt
Hogy napot lássak az élet helyén, ne pedig temetőt
A temetetlen múlt zabálja a tehetetlen lelkemet
Én őriztem a lángot, most te őrizd ezt a gyermeket
Az útról letértem, mert tiszta volt és unalmas
Ha nem hallod a csendet, akkor vakulj meg és úgy hallgass
Áldás a világnak, hol megszülnek és imádnak
Vagy kivágják a szíved ha nem hiszel az imáknak
Az ember aki megosztja és uralkodik felette
Hogy elpusztul a magánytól, ha nincsen senki mellette
Szerintem fejlett-e? ne engem kérdezz
Inkább kardozz a szavakkal mert látom semmit nem értesz
Akik kimosták az aranyat, azok hallnak majd éhen
És akik ezt végig nézik, azt sem tudják mi a szégyen
Ők azt sem tudják mi a szégyen...
Ó Uram, kérlek adj még egy kis türelmet
Meg kell tanulnom kezelni, ha átbasztak vagy rühellnek
A fajtám vérre megy, a szukák meg csak tüzelnek
A szüzek már nem angyalok, ezek ördögi üzelmek
Az üzenetem tiszta, mégis vérrel kellet leírnom
A virágok világában, az összes kórót letiprom
Csak a szép maradjon, hogy csak a szépre emlékezz
De csatatérré vált az élet, ahová te nem léphetsz
A lábam nyomában csak parfüm illat, hajszálak
Én tegnap még szerettelek, de mára már csak használlak
Bár haszna nincs mert ez így haszontalan létezés
A haszonért kihasználnak így keserű az ébredés
A szelíd szavak helyett szemtől szembe durvaság
De a túl sok kurva miatt lett a szívem helyén hullazsák
Ó Uram, hadd, hogy én vigyem a keresztet
Az utam ki volt tiporva, de a vérem nem eresztett
A kezem nem volt gyenge, könnyen elbírta a hibákat
Nem bitoroltam földi jókat, csak tömtem a pipákat
Az élet árny oldalát magam mögé tereltem
Ha nem volt töretlen a türelmem, csak akkor vedeltem
De lábam nyomában csak elfelejtett emlékek
Hogy nem létezik szivárvány, csak sivárság az elmédnek
A boldog élet csak egy sziget, hová nem lépek
Hogy túléljem a holnapot tesó, akadnak kellékek
A küllő közé kerültem, mint kurva kívülálló
Kiválóan vágom, nem vágtok semmit a külvilágról
Mert túl sok magamfajtát nemzet e nemzedék
De nevem Tkyd, véralkohol szintem kilenc ezrelék
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Hogy napot lássak az élet helyén, ne pedig temetőt
A temetetlen múlt zabálja a tehetetlen lelkemet
Én őriztem a lángot, most te őrizd ezt a gyermeket
Az útról letértem, mert tiszta volt és unalmas
Ha nem hallod a csendet, akkor vakulj meg és úgy hallgass
Áldás a világnak, hol megszülnek és imádnak
Vagy kivágják a szíved ha nem hiszel az imáknak
Az ember aki megosztja és uralkodik felette
Hogy elpusztul a magánytól, ha nincsen senki mellette
Szerintem fejlett-e? ne engem kérdezz
Inkább kardozz a szavakkal mert látom semmit nem értesz
Akik kimosták az aranyat, azok hallnak majd éhen
És akik ezt végig nézik, azt sem tudják mi a szégyen
Ők azt sem tudják mi a szégyen...
Ó Uram, kérlek adj még egy kis türelmet
Meg kell tanulnom kezelni, ha átbasztak vagy rühellnek
A fajtám vérre megy, a szukák meg csak tüzelnek
A szüzek már nem angyalok, ezek ördögi üzelmek
Az üzenetem tiszta, mégis vérrel kellet leírnom
A virágok világában, az összes kórót letiprom
Csak a szép maradjon, hogy csak a szépre emlékezz
De csatatérré vált az élet, ahová te nem léphetsz
A lábam nyomában csak parfüm illat, hajszálak
Én tegnap még szerettelek, de mára már csak használlak
Bár haszna nincs mert ez így haszontalan létezés
A haszonért kihasználnak így keserű az ébredés
A szelíd szavak helyett szemtől szembe durvaság
De a túl sok kurva miatt lett a szívem helyén hullazsák
Ó Uram, hadd, hogy én vigyem a keresztet
Az utam ki volt tiporva, de a vérem nem eresztett
A kezem nem volt gyenge, könnyen elbírta a hibákat
Nem bitoroltam földi jókat, csak tömtem a pipákat
Az élet árny oldalát magam mögé tereltem
Ha nem volt töretlen a türelmem, csak akkor vedeltem
De lábam nyomában csak elfelejtett emlékek
Hogy nem létezik szivárvány, csak sivárság az elmédnek
A boldog élet csak egy sziget, hová nem lépek
Hogy túléljem a holnapot tesó, akadnak kellékek
A küllő közé kerültem, mint kurva kívülálló
Kiválóan vágom, nem vágtok semmit a külvilágról
Mert túl sok magamfajtát nemzet e nemzedék
De nevem Tkyd, véralkohol szintem kilenc ezrelék
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
kapcsolódó videók
