A hajnal izzópiros már,
Álmos a gyros-bár.
Nem pörög a hús a rúdon,
Egy cingár legény elaludt.
Horkol az asztalon,
Csatát álmodik,
A mezőn buggyos
Nadrágban kardozik.
refr:
Kaftánja kék, sár a bajuszon.
Villanó foga kiskakasnak a krajcárja.
Szájában kard, és szól a dob.
Varkocsán gumi, ló után köti a hullákat.
Zászlóval int, áttrappol a hídon.
Kantárszakadtáig vigyáz a koncára,
Szultánjáért harcol vakon.
Szőnyegére ül, turbánban repül Mekkába.
Füst dől az orrlukán,
Félhold a zokniján.
Holnaptól a bástyát
Beveszi sok janicsár.
Ő nem lő, létrát dönt
Neki a várfalnak,
Pattog, mint egy légy
És kóstolgat.
Karóba húz, borotvál,
Ezt-azt lenyiszál.
Karok, a lábak kukába,
Máglya füstje száll.
A tűzön nyárson test forog,
Izzad sok gonosz.
Ellenségből lesz
A jó gyros!