1.
Utánad vágyom ebben a percben,
Nem tudom, hogy fejezzem ki magamat szebben,
Szeretlek Kicsim, és Hiányzol Nagyon,
Ennyi az egész, hogy Szeretlek Nagyon.
Bár lehetnék egy madár és hozzád szállhatnék,
Csókokkal altatva veled alhatnék.
Mért olyan nehéz, miért kell szenvednem,
Ha nem lehet a tied mellett a testem.
Egy szó a válasz az igaz Szerelem,
Jegyezd meg mert én soha sem feledem.
Már tudom miért gyötör a magány ha nem vagy velem,
Mert a szívem egyedül reszket, Hiányzol kedvesem.
De melletted bátor a lelkem, csak neked köszönhetem.
Megváltozott az életem, köszönöm Életem,
Hétköznapi életem, azóta vidáman élhetem.
Emlékszem pontosan, 2008.december.31.-e,
Kérdeztem magamtól, hogy ezután szomorú lehetek e,
De tudom, hogy nem, elég ha rád gondolok,
Már ragyog is a szemem és utánad vágyok.
Mint ebben a percben is csak utánad vágyok…

Ref:

Hiányzol minden percben mint ebben,
Régebben a szerelem nem érdekelt különösebben,
De miattad már látom a szépet benne,
Ha te nem lennél, életem magányos lenne.
Perzsel már a tűz, a szerelem lángja,
Szívem világít neked, mint sötétben a fákja.

2.
Kívánlak nagyon, veled akarok lenni,
Érzem, hogy ebben nem gátolhat meg semmi.
De a távolság fáj és most gyötör a magány,
Szíven szúr egy apró parány.
A szívem minden apró darabja ugyanazt akarja,
Hogy veled legyek, mert te vagy a szívem párja.
Mert egyedül védtelen ez kétségtelen,
Azért dobog, hogy veled lehessen.
Így a boldogságot már nem kell keressem,
Veled minden gondról megfeledkezem.
Feledhetetlen mikor veled szeretkezem.
Veled átélhetem az életet,
Mert te mint egy angyal álmomban dédelget.
Viharos éjszakán ha rád gondolok kitisztulnak a felhők,
Engem csak te érdekelsz, nem pedig ők.
Mert senki nem érhet fel hozzád,
És ha ezt egyszer mégis felhoznád.
Kétségtelen, hogy mindig feléd dől a mérce,
Úgyhogy ne aggódj, mert vágyom a kincsre.
Amit te vagy nekem Kincsem.

Ref: x2