[Tirpa:]

Na mi van férgek?
Meglep, amit láttok?
Mit hittetek?
Mi lesz mi?


A züllött gyerek teste érző szívet takar
A toppon akar lenni, erre ő ráébredt hamar
Kicsiként is érezte, hogy sokra fogja vinni
De tenni kell a sikerért, nem elég benne hinni
Hiperaktív volt, a suliba ez lett a probléma
Dolgozni nem akart, mert a zenébe jobb lé van
Bármi történt vele, leírt mindent egyből
Az elhunyt rokonok segítettek neki a mennyből
Sokan azt mondták ez nem jön össze Dávidka
Mindig is semmittevő gyereknek volt beállítva
Ivott, verekedett, drogokat is szívott
De egyenes volt,a háta mögött senkit nem szidott!
Édesanyja nevelte fel, mindent neki köszönhet
Nem ő tehet róla, hogy mégis szemtelen kölyök lett!
Te is halhatod milyen a lelki világa
Folyton a beteg gondolatait fejti ki bátran


[Refrén:]

Rohan az idő, de én mindig tudtam mit akarok
Hogy a szövegemet kamázzák a fiatalok
Amikről beszélek, azokat sokan átéltek
Nincs olyan dolog, mire a zenéről áttérnék!

Rohan az idő, de büszkén tekintek hátra
Büszke lehetek arra, amit elértem mára!
Felnőtt a kisgyerek, valóra vált az álma
Sokat dolgozott most láthatod, hogy nem hiába!


Teltek az évek, többen kezdték hallgatni
A szeméből könnyet kevesen csaltak ki
Nem volt kőszívű, de az igazát megvédte
Az útról, amin járni akart soha nem tért le
Nem rég a világot akarta megváltani
A légynek sem tudott volna ő ártani
De korán megedződött, nem hagyta, hogy oltsák
A naivsága eltűnt, mint tűző naptól a tócsák
Ez lett belőlem, most hallhatod
Azt hallgatod, pont azt hallhatod.
Az utcán lógott, rossz dolgokba keveredett
Bárkinek az arcába belenevetett
Felismerték, akármerre mehetett
Akit leoltott, a szavaitól beremegett!
Nem követendő példa minden tette
De a zenének élt, ezt az egyet komolyan vette!
A húgát imádja, érte a tűzbe menne
Aki kezet emelne rá, az nagy zűrben lenne!
Vezéregyéniség, ő senkit nem követett
Szembe nézett a gondokkal, neki bármi jöhetett
Tisztelte a kort, nem bántott soha öreget
De tőlük sem tudta eltűrni, a lenéző szöveget
Elmondja neked milyen valójában
Tudta mit akar, mindig biztos volt a dolgában
Nem adná fel soha, a küzdelem élteti
Amit nem akar, nem teszi meg, akárki kérheti!


[Refrén:]

Rohan az idő, de én mindig tudtam mit akarok
Hogy a szövegemet kamázzák a fiatalok
Amikről beszélek, azokat sokan átéltek
Nincs olyan dolog, mire a zenéről áttérnék!

Rohan az idő, de büszkén tekintek hátra
Büszke lehetek arra, amit elértem mára!
Felnőtt a kisgyerek, valóra vált az álma
Sokat dolgozott most láthatod, hogy nem hiába!


Számomra nem hobbi a zenélés...
Többet jelent nekem, mint a züllés, meg a kefélés...
Azt hogy élek, ilyenkor érzem igazán
Az örömet, a bánatot itt adja ki a szám
Ha nem lenne a zene, nem is élnék
Neked nem jön be, de fogadd el: Másnak ez érték!
Lehet azt érzed, nincs velem minden rendben
De muszáj mindig kimondanom, ami itt van bennem!


[Refrén:]

Rohan az idő, de én mindig tudtam mit akarok
Hogy a szövegemet kamázzák a fiatalok
Amikről beszélek, azokat sokan átéltek
Nincs olyan dolog, mire a zenéről áttérnék!

Rohan az idő, de büszkén tekintek hátra
Büszke lehetek arra, amit elértem mára!
Felnőtt a kisgyerek, valóra vált az álma
Sokat dolgozott most láthatod, hogy nem hiába!

Köszönet a családnak, a spanoknak, a csajomnak, mindenkinek, aki hitt bennem!
Közönségemnek, a Scar Citynek, AZÁnak, PKO-nak, a La Maffia Familiának, Dope-nak, kicsi Dope-nak, mindenkinek aki hallgat... BÉKE!

[Dopeman:]
Rohan az idő, de nem hiába!
Valóra vált az álom!
[3x]