Ültem az asztalnál a sörömet nyugodtan ittam
Az ajtó megmozdult, s ő belépett rajta lágyan
Száz szempár szegeződött nádszál alakjára
Én bután néztem a göthös kirakatbabára.
Sápatag arcáról az unottság sütött széjjel
Néhányan úgy vélik, tőle lesz szép az éjjel
Én viszont úgy látom, csak partvisnyél lehet belőle
Ha rám akarna mászni, elfutnék előle.
Ref.
Óóó modellalkatú lány
Ha lapockáit meglengetné elrepülne talán
Ha agárversenyen indulna
Jó eséllyel felállhatna
Óóó a dobogóra
Óóó a dobogóra
Óóó modellalkatú lány
Fogvájóként saját lábát használná talán
Kiugró az arccsontja
Fegyvere az anorexia
És sosem lesz mellszobra
Sosem lesz mellszobra