Anyagi gondoktól menekülünk,
A világ bankjába bekerülünk.
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Fekete János a pénzre ügyel,
Ami nincs, senki se viheti el.
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Néha a szomszéddal veszekedünk,
De azért sohasem verekedünk.
Csak öregedünk és törekedünk, hogy
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Barát, ha bajban van, mi segítünk,
Ez nekem magas!
Indul a csomagunk.
A liba meg gyalog megy, üzenetünk.
Nem bírjuk nézni, hogy éhezzen más,
Nálunk is akad szolidaritás.
Lélekben ott vagyunk, ugye velük, hogy
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Na most figyelj!
Keleti, Nyugati pályaudvar,
Meduhi Jeduhi,
Menjen a vonat az áruinkkal.
Dollár és rubel is kedves nekünk,
Megoldást keresünk, helyezkedünk,
Kinyílt a szemünk és kereskedünk.
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Nyugati partner, ha iderepül,
Valami pénzünkbe belekerül,
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
És mikor koccintunk, ha jön a hörp,
Konyakos pohárban szobi a szörp.
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Rendelet írja ezt elő nekünk, hogy
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Na most segíts!
A fakanál kopogjon, ne a szemünk!
Ez az! Nem így van!
A fakanál kopogjon,
S ne a rendőr az ajtón!