A szerelemhez mindig kettő kell.
És rendszerint akad egy harmadik,
Hogy is van ez hát kettőnkkel?
Figyelj egy pillanatig,
Nem vagy olyan szerencsés,
Hogy megszabadulj tőlem,
Nincs neked olyan szerencséd,
Hogy haragudjak rád,
Nincs neked olyan szerencséd,
Hogy megszökj énelőlem,
Nincs neked olyan szerencséd,
Hogy elsétálj tovább.
Felhők akadhatnak a legszebb nyári égen,
Aztán tovább szállnak és minden úgy megy, ahogy régen,
Nincs néked olyan szerencséd,
Hogy megszabadulj tőlem,
Nincs neked olyan szerencséd,
Hogy ne gondoljak rád.