Álmaimban olykor látlak, csókollak, karjaimba zárlak.
Minden éjjel s pillanatban, éltet a vágy, mit tőled kaptam.
Szívem lelkedből épít várat, átvirasztom az éjszakádat.
Most sem álmodom, lázban égek, hisz nem mondhatom el, hogy mit érzek.
Refr:
Álmaimban olykor szép az élet,
de nem tudom miért, ha látlak elvesztem önmagam.
Álmaimban olykor szép az élet,
de nem tudom miért, ha látlak elvesztem önmagam.
Álmaim börténében élek, kereslek de el nem érlek.
Szürke városokban jártam, megszöktem és rád találtam.
Álmaim kincset érnek, vágyaink az égig érnek.
Testem szenvedélyje üldöz, csókom küldöm, s te visszaküldöd.