Ágyam fölött lebeg a csend.
Tudom valami vár.
Az élet másik oldalán, odafennt egy új világ.
Hol az ég vigyáz majd rám, magányos, hűs éjszakán.
Itt nem nyílik más, csak jégvirág.
Már erőtlen a mozdulat, és kétségbeesett a kiáltás.
Beteg testem átkozza életem.
Tudom már nincs tovább.
Földöntúli leheletem befagyasztja árva életem.
Én elköltözöm már!
Refr:
De minden ünnepen itt leszek én is.
Minden fagyos éjjelen jégvirágot lehelek ablakodra, hogy lásd létezem.
Minden ünnepen itt leszek én is.
Minden fagyos éjjelen jégvirágot lehelek abalakodra, hogy lásd...
Hogy érezz!
Rémülettől reszket az ajkad.
Mondd miért félsz?
A Gonosz nem uralkohat rajtad!
Ne add el magad semmiért!