Éberség
Des
Évente 21000000 embert gyógyítanak altatásban
Többségük nyugodt álomba merül..
Nem is tudnak semmiről..
Azonban 30000 betegnek nincs ilyen szerencséje,ők képtelenek elaludni
Olyan állapotba merülnek melyet tudatos álomnak nevezünk
Tejesen megbénulnak,nem képesek segítségért kiáltani
Pedig ébren vannak..
Az álomszerű világ nem kevésbé valódi
csukott szemmel is megtanulunk csalódni
Halljuk amit látunk érezzük amit hallunk
kételkedünk abban amit magunknak bevallunk
Alszunk de közben érezzük a fájdalmat
amit egykor a szívünktől kaptunk rágalmat
Csak képzeljük hogy legyőzzük az ártalmat
hogy a párna majd egy más világba átrángat
Hogy mi vár ránk lefekvés előtt ezt nem tudjuk
a képzeletre bízunk mindent majd elszúrjuk
Elcsúszunk a padlón ezt észre se vesszük
könnytől csillog szemünk azt ordítjuk:vesszünk
Ha már ennyi fájt, akkor fájjon minden
az ember már csak ilyen,ugrálgat a szinten
Egyszer lecsúszunk a lejtőn,nem megyünk fel többé
minek mondjam tömören ha válhatok még köddé
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
Álomba vannak de képtelenek elaludni
A belsőm hívogat, (gyere) taníts aztán megyek
próbálok élni de figyelnek az árulkodó szemek
Szemezek az ördöggel pacsizok az angyallal
egyszerre vagyok két testben amíg el nem altatnak
Nem érzem jól magam.. futnék minél messzebb
bárcsak levegő lehetnék az volna a legszebb
Elszállnék innen.. betakaróznék a felhőkkel
barátkoznék a nappal,beszélgetnék az erdőkkel
Felébrednék az álomból csak a valóság undorít
sétálnék a tengeren de az éberség kitaszít
Az álomból..pedig egyszer sem fékeztem
éreztem a szívverésem,hallottam ahogy lélegzem
Ébredj fel..ezt mondogattam magamnak
csak nyissad ki a szemed és egyből szabad vagy
Süket fülnek beszéltem most már hagyjatok
inkább megbénulva fekszem és tovább hallgatok.
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
álomba vannak de képtelenek elaludni
Az emberek meghalnak,azt hisszük képesek vagyunk befolyásolni hogy hol és mikor következzen be vagy hogy milyen legyen..
Pedig nem lehet.. Ha egyszer lejár az időnk akkor menni kell..
Nincs senki aki bármit is tehetne ellene..
Többségük nyugodt álomba merül..
Nem is tudnak semmiről..
Azonban 30000 betegnek nincs ilyen szerencséje,ők képtelenek elaludni
Olyan állapotba merülnek melyet tudatos álomnak nevezünk
Tejesen megbénulnak,nem képesek segítségért kiáltani
Pedig ébren vannak..
Az álomszerű világ nem kevésbé valódi
csukott szemmel is megtanulunk csalódni
Halljuk amit látunk érezzük amit hallunk
kételkedünk abban amit magunknak bevallunk
Alszunk de közben érezzük a fájdalmat
amit egykor a szívünktől kaptunk rágalmat
Csak képzeljük hogy legyőzzük az ártalmat
hogy a párna majd egy más világba átrángat
Hogy mi vár ránk lefekvés előtt ezt nem tudjuk
a képzeletre bízunk mindent majd elszúrjuk
Elcsúszunk a padlón ezt észre se vesszük
könnytől csillog szemünk azt ordítjuk:vesszünk
Ha már ennyi fájt, akkor fájjon minden
az ember már csak ilyen,ugrálgat a szinten
Egyszer lecsúszunk a lejtőn,nem megyünk fel többé
minek mondjam tömören ha válhatok még köddé
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
Álomba vannak de képtelenek elaludni
A belsőm hívogat, (gyere) taníts aztán megyek
próbálok élni de figyelnek az árulkodó szemek
Szemezek az ördöggel pacsizok az angyallal
egyszerre vagyok két testben amíg el nem altatnak
Nem érzem jól magam.. futnék minél messzebb
bárcsak levegő lehetnék az volna a legszebb
Elszállnék innen.. betakaróznék a felhőkkel
barátkoznék a nappal,beszélgetnék az erdőkkel
Felébrednék az álomból csak a valóság undorít
sétálnék a tengeren de az éberség kitaszít
Az álomból..pedig egyszer sem fékeztem
éreztem a szívverésem,hallottam ahogy lélegzem
Ébredj fel..ezt mondogattam magamnak
csak nyissad ki a szemed és egyből szabad vagy
Süket fülnek beszéltem most már hagyjatok
inkább megbénulva fekszem és tovább hallgatok.
2x
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
tehetetlenek,teljesen megbénulnak
Álmodoznak pedig nem is tudnak semmiről
érzik a fájdalmat folyton ébren vannak
Vérzik a szívük és nem is tudnak semmiről
álomba vannak de képtelenek elaludni
Az emberek meghalnak,azt hisszük képesek vagyunk befolyásolni hogy hol és mikor következzen be vagy hogy milyen legyen..
Pedig nem lehet.. Ha egyszer lejár az időnk akkor menni kell..
Nincs senki aki bármit is tehetne ellene..
kapcsolódó videók
