Sokan mondták, különc vagyok, nekem így a jó
Mert nem fog rajtam se cigi, se jól megtekert "dzsó"
Kérdezték már, hogy miért vagyok más
Tudom arra gondolsz, biztos homoszexualitás
Pedig nem, hisz vannak rá tanúim
Trambulin az élet, egyszer fent, másszor lent
Egy végtelen libikóka, mely nem túl jól megkent
Nyikorog és rozsdás, én vagyok a postás
A sors, mint egy véreb, megkerget
De, hogy lefuthassam, mindig találok egy hülye tervet
Sebesen száguld a szekerem velem
Egy úton, 'mit a családom taposott nekem
Csak az tarthat ma velem, 'kivel egy ösvényen járunk
Nem találjuk a párunk, és csak várunk
Egy jobb, egy szebb, egy boldogabb jövőre
Mégis emelt fővel tekintünk előre


Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam

Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam


Kialakult bennem egy túl meglepő ösztön
Hogy inkább a szabadság, mint a tetves börtön
Kialakult bennem egy kétségbeejtő ködmön
És rossz kedvemben magamra öltöm
Töltöm a tárat, vagyis a számat
A nyelvem a ravasz, a szavam töltényként betámad
A hibámat kérlek fogadd el
Az ember csak a hibáival igazi karakter
A legjobbakat várom, persze készülök a rosszra
Inkább lennék öreg csöves, mint valami tompa szar
Az nem az én utam
Hogy huszonkét évesen már a nevem se tudjam
Ez az ösvény, amelyen megtaláltam
Szerelmet, barátot, és beteljesült pár vágyam
Sok mindent láttam, felépült már a váram
'S volt úgy, hogy a föld felett jártam


Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam

Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam


Van egy lány, aki vár rám ott
Két görbe út összefut
Minden vágyálmot majd teljesít az akarat
És kifesti a szavakat
Így varázsol lángokból tavakat
Porba dönt falakat, ahogy én tettem
Amikor a (vicc?) kapujában álltam és nevettem
Egy éve még csak álom, mára végét nem látom
Sok a rosszakaró, de egyre több a barátom
Arra vágyom, a lelkemben süssön a nap
Ne üssön, vagy verjen Isten bottal
Megkapom én a magamét mindig, jobbal, ballal
Vagy éppen, ahogyan érnek
És pont ezért vagyok itt, mások a rossz útra térnek
Betalálja őket az élet
Hát betépnek, törnek, zúznak, ölnek
Rossz úton járnak, jöhetnek a könnyek


Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam

Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam

Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam

Csak egy ösvény maradt, az évek alatt
Már megtanultam, mit lehet és, hogy mit nem szabad
Ez az út, melyet ezek közül választottam
Mindig, mikor épp egy döntést hoztam