SzÃvem sóhaját
szél viszi hozzád,
a vágy belül öl, hiányzol nékem
Társam a magány,
oly üres a szobám,
úgy várok reád kedvesem
Bármit is kérhetsz,
én mindent megteszek,
vigyázok reád, amÃg csak élek
Mert te vagy mindenem,
ha itt lennél velem,
nem fájna többé a szÃvem
Hosszú éjszakák, minden éjszakán
vártalak, s még mindig várok rád
De újra ébred a remény,
s a szÃvem úgy remél
Nem feledtél, szeretsz te is még
SzÃvem sóhaját
a szél viszi hozzád,
a vágy belül öl, hiányzol nékem
Társam a magány,
oly üres a szobám,
úgy várok reád kedvesem
Hosszú éjszakák, minden éjszakán
vártalak, s még mindig várok rád
De újra ébred a remény,
s a szÃvem úgy remél
Nem feledtél, szeretsz te is még
Hosszú éjszakák, minden éjszakán
vártalak, s még mindig várok rád
De újra ébred a remény,
s a szÃvem úgy remél
Nem feledtél, szeretsz te is még