Gyere át az álmaid kapuján,
Ez a hely, mi érzed, hogy hazavár,
Ami bánt ide sosem ér el, ide sosem ér el, ó nem, ó nem.
Csak amíg játszod a szereped,
Nem hiszed el, mire jó ez a szeretet,
Ez a tűz, ami sose ég el, ami, sose ég el, hidd el, hidd el!

Jön egy új nyár:
Száz fényt szór rád,
Csak éld át!

Hát gyere és állj közénk,
A szeretet elkísér,
A szíveden körbeér,
Éld át, éld át!
Gyere, most állj közénk,
Ha neked is így a jó,
Mert van, ami adható,
Éld át, éld át!
Gyere és állj közénk!

Sose félj, itt nem leszel egyedül,
Ami vár, az játszva is sikerül,
S ami bánt ide sosem ér el, ide, sosem ér el, ó nem, ó nem.
Csak aki bátor az elején,
Az hiszi el, hogy a szív puha menedék,
S van a tűz, ami sosem ég el, ami sosem ég el, itt benn, itt benn!

Jön egy új nyár:
Száz fény átjár,
Csak éld át!

Hát gyere és állj közénk,
A szeretet elkísér,
A szíveden körbeér,
Éld át, éld át!
Gyere, most állj közénk,
Ha neked is így a jó,
Mert van, ami adható,
Éld át, éld át!
Gyere és állj közénk!

Várunk rád, érezd át, várunk rád, éld most át!

Hisz a távolság, amit képzeltél, csakis mélyen benned él,
De ha mégsem jó, amit gondolnék, gyere, lépjünk egyet még,
Van, hogy ég, van, hogy fáj, néha megtört minden szív,
Mégis lépj, csak lépj, csak lépj…!

Hát gyere és állj közénk,
A szeretet elkísér,
A szíveden körbeér,
Éld át, éld át!
Gyere, most állj közénk,
Ha neked is így a jó,
Mert van, ami adható,
Éld át, éld át!
Gyere és állj közénk!

Gyere, gyere, gyere még, gyere és állj közénk!