Múltról mesél
Nemzeti Hang
Messze földön jártam ott,
Hol a virág másképp csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hullt.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
Szemében nem volt félelem,
De látszott rajta a gyötrelem.
Két öklét felém tartotta,
Ez nem lesz más Haza!
Akkor ott megfogadtuk,
Amíg élünk harcolunk.
Azóta megy, s ha kell öl,
De miénk lesz: Székely Föld!
Azóta eltelt néhány év,
Nem adtuk fel semmiképp.
Mit tehetek, megteszem,
Nincs bennem már félelem!
Ahogy a nappal, éjszakára vált,
Seregünk vállvetve áll.
Telnek, múlnak a nappalok,
Csendben szólnak a harangok.
Megfakult bennem régi kép,
Életben tart, ennyi még.
De minket összeköt a sors,
Nem enged el, magához folyt!
Nem felejtem barátom,
Mit ígértünk, azon nyáron.
Nem adjuk fel, mert nem lehet,
De hoz még a jövő szépeket.
Messze földön jártam ott,
Hol a virág másként csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hullt.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
Hol a virág másképp csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hullt.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
Szemében nem volt félelem,
De látszott rajta a gyötrelem.
Két öklét felém tartotta,
Ez nem lesz más Haza!
Akkor ott megfogadtuk,
Amíg élünk harcolunk.
Azóta megy, s ha kell öl,
De miénk lesz: Székely Föld!
Azóta eltelt néhány év,
Nem adtuk fel semmiképp.
Mit tehetek, megteszem,
Nincs bennem már félelem!
Ahogy a nappal, éjszakára vált,
Seregünk vállvetve áll.
Telnek, múlnak a nappalok,
Csendben szólnak a harangok.
Megfakult bennem régi kép,
Életben tart, ennyi még.
De minket összeköt a sors,
Nem enged el, magához folyt!
Nem felejtem barátom,
Mit ígértünk, azon nyáron.
Nem adjuk fel, mert nem lehet,
De hoz még a jövő szépeket.
Messze földön jártam ott,
Hol a virág másként csillogott.
Szemében ott volt a csillogás,
Úgy láttam, minden más!
Nem volt fény, nem volt út,
Szeméből igazság könnye hullt.
Mi magyar volt, most nem magyar,
De az lesz most, az is marad!
előadó:
Nemzeti Hang
album címe: Múltról mesél
megjelenés: 2011
hossz: 3:36
kiadó: E.Z.S. Music
zeneszerző: Györke Erik
Simon Gergő
Tóth Attila
szövegíró: Szalóczi Ádám
stílus: Nemzeti rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 9924
album címe: Múltról mesél
megjelenés: 2011
hossz: 3:36
kiadó: E.Z.S. Music
zeneszerző: Györke Erik
Simon Gergő
Tóth Attila
szövegíró: Szalóczi Ádám
stílus: Nemzeti rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 9924
kapcsolódó videók
