Miközben esik a hó,
Kéz a kézben andalog
Ez a két bolond, hull a hó
Mégse fázunk, így a jó.
Veled nyár ez a tél,
Melegít hideg éj,
Mikor minden fehér
Karácsony éjjelén
Csillagszóró, gyertyaláng,
Forralt bor és disz a fán.
Minden ünnepel, ha átölelsz.
Ma nincs rossz szó, csak
El nem múló szerelem.
S közben észre sem veszem,
A séta tánc lett és a szívünk lángra gyúlt
És az vicc, hogy ma szép lett,
Az, ami giccs; túl édes.
De ez az éj ettől szép, ettől más, ettől jó.
Miközben esik a hó,
Kéz a kézben, csókra csók,
És csak szakad a hó, porcukor,
Mint a gyémánt, csillogó.
Ez az utca, a fények,
Egy ünnepi díszlet.
Aki most minket lát,
Két angyalt talál.