Minden egyes reggel együtt kelhetsz a nappal,
Ami sunyin kúszik fel, mint a kicsi után a nagy hal.
Megnyugvást hozzon, mert az egyensúly az megmarad,
Hisz valaki lent bukja el, mit valaki más fent arat.
Mit látsz a világból, ha nem az eltorzult képmását?
Egy munkás se visz haza pénzeszsákból két mázsát.
Lépj ki az utcára, és nézzél rá egy kamaszra,
Depresszív gondolatoktól szokik rá a Xanaxra!
A sok fényben járó mind a sötétségbe menetel,
Engem egy dolog tart életben: UGYE G, TE SZERETEL?
Mert mindenki szerepel, csak nem mindegy ki mit alakít!
Vigyázz, mert hű társadul is választhatsz rossz valakit!
Közönyös a világ, életünk összezsúfolt táncterem,
Sötét marionett-évek műanyag arcán is csak ránc terem.
Amint tudom ráteszem, menekülve minden dühtől,
Amit a lelked mélyen találtam, tudom Te vagy és nem tükör.

Ez Arclight, haver, kövesd ősfényt
Kövesd az ösvényt, ne játszd a fösvényt!
Ez Archlight, haver, mi majd mutatja az utat,
hogy világosodjék meg minden szív és minden tudat!
Ez Arclight, haver, kövesd ősfényt
Kövesd az ösvényt, ne játszd a fösvényt!
Ez Archlight, haver, mi majd mutatja az utat,
hogy világosodjék meg minden szív és minden tudat!

Kárhozat pecsétjét cipeli a világ rég az arcán,
Mert elbukott a harcán, háromszor van rajt 6 szám!
Isten égi karcán lesz nekünk kegyetlen ítélet,
Ha életedet így éled, nekünk így szólt az ígéret.
Szeretet, megbocsátás, meg a hűség az én vallásom,
Azt hirdetem, hogy a szívével minden vak had lásson!
Legyél Te is a legkisebb a legkisebbek közül,
Mert aki így éli életét, az hidd el, megüdvözül!
Igaz még csak 21, de a lelke több vagy 15-tel,
És egy ujján megszámolhatja, azt, hogy vajon kit lökött el
Azért, hogy feljebb jusson, vagy azért, hogy többre vigye,
Mindig van kire támaszkodni, csak találd meg, hogy kire!
Isten legyen tanárod, szeretet lelke meg az iskolapad!
Ha szeretetben élsz, figyeld meg a haragot is hogy apad!
Az én szívem választottja, ki a titkos csókjaimat őrizte,
Nem kételkedik szavamban, mert tudja: nagyon őszinte.



Néha kellenek nagy szavak, ahhoz hogy Te is tudjad, mit érzek!
Rég nem vagyunk már csibészek, fogalmam sincs, mennyit érek!
Minden együtt töltött gyönyörű percet felidézek,
Mert ebben a közös filmben csak is mi vagyunk a színészek.
A lélek, ami összeköt, én úgy szeretlek, mint senki mást!
Ezt sokkal nagyobb hittel mondom, mint egy pap Szentírást.
Keresem a kihívást, melletted édes minden izgalom,
Tudom, hogy én vagyok az, aki életedbe a színt adom.
Levetkőzünk mindent, nincsenek se ruhák se gátlások,
Nem érdekel, ha velem szemben túl nagyok az elvárások!
Majd megfelelek neki, majd én átugrom a lécet,
Közben magam maradok, és azt a megannyi sok évet
Kidobom a kukába, majd hajtogatok helyette újat,
Ahol közös lesz a nevező, és eltemetjük a múltat!
Közös lesz a jövő, szerető család és a gyerekek!
Életünk végéig: őszinte hűség, szerelem, szeretet!