Ne küldj el!
Én uram, várj! - Ne küldj el...
Milyen bűn mocskolhat úgy,
hogy elűzhess?
Ne mondd azt, hogy nem szeretsz többé,
Mert hazudnál!... hazudnál....
Ne küldj el!
Ne dobj el így magadtól,
Hogy megtehesd ki kell,
hogy tépj húsodból!
Taposs rám! Ölj meg ha vétettem ellened,
tudod jól, csak általad létezhetek.
Ne küldj el!
Ne zárd el, így tőlem szíved,
Amíg szeretsz - mint árnyékod úgy követlek.
Hazudd hát, hogy nem szeretsz többé,
hogy vége már!
Mondd ki hát:
a világhoz úgyse köt más!
Átkozz, gyűlölj meg engem!
Egy féreg vagyok egy porszem.
Mondd, hogy örökre vége!
Így mondd a szemembe nézve!
Tekints rám!...
Akit látsz örökké tiéd már!
Követné, szemeid parancsát....
Követné - amíg csak élünk!
Nézz rám, szívem tiéd, ó én mátkám...
Ó én mátkám...
Testünk lángol,
Olyan tűz ez örökké ég!
Szívünk mélyén örök bélyegként!